Dr. Papp Veronika gasztroenterológus

 


Rendelési idő:
hétfő 17:30 - 20:00

Dr. Papp Veronika vagyok, belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos. A gyomor-bélrendszert érintő betegségek közül a gyulladásos bélbetegségekkel, felszívódási zavarokkal, valamint az ételallergiákkal, intoleranciákkal foglalkozom. A gyulladásos bélbetegségek közé a Crohn-betegséget és a colitis ulcerosát soroljuk. A pontos etiológia mindkét esetben ismeretlen, genetikai tényezők, környezeti faktorok, valamint a bélflóra károsodása együttesen idézhetik elő a tünetek megjelenését. Fontos különbség a két kórkép között, hogy míg a colitis ulcerosa csak a vastagbelet érinti, a Crohn-betegség az egész gyomor-bélrendszerben előfordulhat, leggyakrabban a vékonybélben jelentkezik. 

A vékonybelet bélelő nyálkahártya felszíne megközelíti egy teniszpálya méretét, itt történik a tápanyagok nagy részének lebontása és felszívódása. A lebontáshoz epére és számos enzimre van szükség, amelyeket egyrészt az emésztőrendszer külső elválasztású mirigyei termelnek és választanak ki, másrészt pedig a bélnyálkahártya felszínén találhatóak. A nyálkahártya sérülése, károsodása pedig a már lebontott tápanyagok felszívódásának zavarához vezet. Ebből adódóan az emésztési zavarok alapvetően 2 nagy csoportra oszthatók: vagy a tápanyagok lebontása, vagy a már lebontott összetevők felszívódása szenved zavart. 

Előbbi csoport leggyakrabban előforduló kórképe a laktóz intolerancia, a tejcukor lebontásának zavara.  A laktóz (tejcukor) a tejben és a tejtermékekben előforduló diszacharid, melyet a vékonybél nyálkahártyájának felszínén laktáz nevű enzim alakít át a vékonybélben felszívódó egyszerű cukrokká. A szükséges enzim teljes vagy részleges hiánya laktózintoleranciát okoz, ekkor a tejcukor nem emésztődik meg, nem szívódik fel, a tejfogyasztást követően hasmenést okoz. A vastagbélbe jutó tejcukrot a bélbaktériumok megerjesztik, tovább fokozva a haspuffadást és a hasmenést (a fruktóz és a szorbitol nagy mennyiségű fogyasztása is hasonló tüneteket produkálhat). A laktázszint a születés után a legmagasabb, ezután az életkor előrehaladtával - folyamatos laktózbevitel ellenére - is csökken. A másodlagos vagy szerzett laktázhiány egy a vékonybelet (is) érintő betegség következménye. A funkcionális tesztek (H2 kilégzési teszt) alapján az elsődleges és másodlagos laktázhiány nem különíthető el. Genetikai vizsgálattal az elsődleges laktóz intolerancia azonosítható. A másodlagos okok kizárása a gasztroenterológus feladata. Ide sorolható a manapság egyik leggyakrabban előforduló autoimmun eredetű felszívódási zavart okozó betegség, a coeliakia (lisztérzékenység), amelyet a glutén gliadin komponense vált ki. A gliadin a bélfalba jutva antitestek termelődését, idült gyulladásos folyamatot vált ki, ez hosszú távon a bélbolyhok elhalásához, a felszívó felület csökkenéséhez és hiányállapotokhoz vezet (pl. vashiányos vérszegénység). Ma már azonban nem csak coeliákiáról, hanem glutén asszociált kórképekről beszélünk, ebbe a nagy csoportba sorolható a nem coeliákiás glutén szenzitivitás (NCGS) és a búzaallergia is. 

Az ételallergia és az étel intolerancia különböző fogalmak. Ételallergia akkor alakul ki, amikor a szervezet az elfogyasztott étel egyes összetevőit allergénként észleli és ellene kóros immunválaszt ad. A tünetek azonnal jelentkeznek, enyhe viszketéstől, bőrpírtól egészen az életveszélyes túlérzékenységi reakcióig széles skálán mozoghatnak. Az étel intolerancia tünetei néhány napos, vagy akár néhány hetes késéssel lépnek fel, a gyomor-bélrendszeri panaszok mellett nem specifikus tünetek is jelentkezhetnek, pl. fáradékonyság, fejfájás, levertség. A háttérben a bélfal károsodása, vagy bélműködési zavar állhat.